Paun Vasile - Bogdan Toader: Vert kezes

Paun Vasile - kobzos
Fábri Géza írása

1936-ban Redojéban született. Apja hivatásszerű kobzos volt, őt pedig hegedűsnek szánták. Gyermekkorában mégis egyedül tanult meg kobzolni.

Apja nem használt szeptimakkordot, de A-mollt és A-dúrt igen. A szeptimakkordokat Zadea nevű öreg kobzostól tanulta.

Vasile több funkciós akkordfűzést is ismert, az akkrdokat különböző ritmusokban arpeggio- pengetésképletekkel (cítúrák) játszotta, mint a technikás városi kobzosok. Egy övest nagy tempóban, végig triolázó cítúrával tudott lejátszani úgy hogy a dallamokat kiemelte a pengetésképletből.

Ezt szintén Zadeatól tanulta. Szokott annak idején szólókat is játszani, ilyenkor a hegedűs kontrázott.

1992-ben a Szarvason megrendezett Tatros-táborban kezdtek tőle gyűjteni, azóta rendszeresen hívták magyarországi népzenei találkozókra és folyamatosan gyűjtöttek tőle.

2006 tavaszán Olaszországban vendégmunkásként halt meg.

Bogdan Toader prímás, aki a Pusztinával szomszédos Ripán született 1923-ban. Apja Pusztinában Costache Chiriac nevű kobzossal játszott, de nem volt tanult zenész, csak elleste a muzsikálást.

Bogdan Toader a katonaságnál tanult meg zenélni tisztektől (apja már nem taníthatta), hegedűn, szaxofonon és trombitán is játszott. Az akkori divatos városi táncokhoz szolgáltattak városi zenét (tangó, valcer, esetleg szerba).

Sebesülése után hazakerült, és ekkor hívni kezdték zenélni a környékbeli falvakba, részben korábbi katonazenész társaival együtt.

Emlékszik, hogy gyerekkorában Pusztina környékén kobzával, hegedűvel, nagybőgővel zenéltek. Később ezeket a hangszereket felváltotta a tangóharmónika (acordeon), a dobfelszerelés, majd az elektromos orgona. A cimbalom is később jött be.

Hosszú ideig ő is hegedű-koboz felállásban zenélt magyaroknak, főleg Pusztinában. Egyik bátyja kobzos volt, de hegedűlt és bőgőzött is.

Bogdan Toader 2009-ben halt meg.