|
| |
|
|
|
Gyöngyös
György: Tavaszi szél utat száraszt |
| |
|
| |
Moldvai
hangzó anyag elemzése - Fábri
Géza írása |
| |
|
|
|
| |
Kallós
Zoltán gyűjtése, Lujzikalagor, 1965. |
| |
|
| |
|
| |
Gyöngyös
György ezt a számot is a dallam szólójátékából
és énekelt versszakokból építi
fel, amelyben egy-két dallamszólót két
énekelt versszak követ. |
| |
|
| |
Az
előadás tempója emelkedik, a szám végén
öt szólót hallunk. A szólókban és
az énekekben is a 2/4-es lüktetés sorvégeken
3/4-essé hosszabbodhat. A versszakok végén néhány
ütemen keresztül a dallam záróhangját
pengeti a kobzos. A szólókban és az ének
kíséretben is az alsó, egymás melletti
d-G
húrpárokat használja a kobzos. |
| |
|
| |
A
dallamjátékban a dallamhangok mellett gyakran pendülnek
meg kísérőhangok. Itt vagy az üres “d”,
illetve “G”
húr szólal meg, vagy az első ujjal lefogott “e”,
ill. “A”
hang. Ezek a kísérőhangok a dallamhangtól
kvint, vagy kvárt távolságra vannak a dallam
alatt, vagy fölött. Szerepük a dallamhang megerősítése
(13. Tavaszi szél – szóló 11.-12.-13. ütem). |
| |
|
| |
Az
ének a “g-h-d”
akkordhangokból kap támaszt egészen az utolsó
négy ütemig, ahol Gyöngyös György a “d”
üres húrt megtartva a dallam záróhangját
“a”-t pengeti
(13. Tavaszi szél-ének, 11.-14. ütem).
|
| |
|
| |
A
“g-h-d”
kísérőhangokat az ének alatt változatosan
és kifejezően használja a kobzos (5.-10. ütem)egy
energikus szabálytalan-mozgó kísérőformát
létrehozva, amely ismét nem a tonalités érzésérõl
szól. |
| |
|
| |
Ha
megvizsgáljuk a 8.-9. ütemet, érdekes dolgot tapasztalunk:
miközben az énekelt dallam c-d-e-f-e-d-c-d
lépő mozgást végez, a a kisérőhangok
ugyan a g-dúr
akkord hangjait, a g,h,d
hangokat szólaltatják meg, de g-h-gd-h-gd-h-gd-h
sorrendben, ami az énekhanghoz hozzátéve inkább
polifon dallammozgást idéz. |
| |
|
| |
Középkori, európai
örökségű dalunk páratlanul szép,
egyszerű kísérettel jelenik meg Gyöngyös
György előadásában. Az előadás
szépségét külön emeli, hogy az előadó
magas énekhangon, oktávtörés nélkül
adja elő. |
| |
|
| |
|
|