|
| |
|
|
|
Gyöngyös
György: Kicsi lovam térdig menen a sárba |
| |
|
| |
Moldvai
hangzó anyag elemzése - Fábri
Géza írása |
| |
|
|
|
| |
Kallós
Zoltán gyűjtése, Lujzikalagor, 1965. |
| |
|
| |
|
| |
A
dallam nagy ívű ereszkedő pentaton dallamcsaládhoz
tartokzik, kvintváltós szerkezetű. A
kobzos először eljátssza a dallamot, majd kobozkísérettel
négy versszakot elénekel. A negyedik versszak után
ismét szólójáték következik,
majd két záró versszak.
A
koboz hangolásáról meg kell jegyezni, hogy
az ének tolmácsolásánál egy hanggal
lejjebb,
tehát c g c F-re
hangolja hangszerét, de a lejegyzés a hegedű
mellé használt "hivatalos d
a d G" hangolás szerint történt,
vagyis a szóbanforgó dallam esetében a dallam
záróhangja "d".
A
kobzos a szólójátékhoz és az
énekkísérethez egyaránt kizárólag
a d'd' gG húrpárokat
használja. Mivel Gyöngyös György csak első
fekvésben játszik, (sőt, a "d'd'"
húrpáron még nem is fog le negyedik ujjal
g'-t), így a két húron
megszólaló dallam többször is oktávtörést
szenved. |
| |
|
| |
A
kobzos az egyik húron mozgó dallamhoz előszeretettel
pengeti hozzá kísérőhúrként
a
másik üres húrt, sőt az is előfordul,
hogy a
"d"
húron első ujjal lefogott "e"
hanghoz hozzáfogja a "G"
gúron első
ujjal az "A"
hangot. Ennek az együtthangzásnak semmilyen tonalitásérzést
kialakító szerepe sincs. Ettől
a kobzozástól ez a fajta gondolkodás teljesen
idegen. |
| |
|
| |
Jól
mutatja a tonális gondolkodás hiányát,
a nyolcadik ütemben a
"d"
záróhang ismételgetésekor
a melléfogott "A"
hang "G"-re
történő
visszaváltása is. A dallam második sorának
záróhangját, a negyedik ütemben lefogott
"A"
hangot tremolóval játssza Gyöngyös György.
Az ótörök ősréteghez tartozó,
nagyívű ereszkedő
pentaton stílusú parlando dallam kobozszólóként
feszesebb ritmust kap. |
| |
|
| |
|
|
| |
Gábor
Anti és Gyöngyös György |
|
| |
Fotó:
Jagamas János 1957. |
|
| |
|
|
|
Az
ének alatt a "G"
törzshangról történő g-h terclépegetéssel
kísér a kobzos. A szótagok hosszúsága,
a lépegető kíséret által megszabott
hosszabb-rövidebb ritmusértékekhez igazodik.
Gyöngyös
György a sorvégeket változó hosszúságú
hangban tartja ki. Előadásában az érzelmileg
kiemelt helyeket a kíséret teljesen elhalkul. Ilyenkor
a szótagok ritmusértékeit is a parlando előadásmód
szabja meg.
Az
lépegető terckíséret az ének első
sorában G dúr kísérőakkord érzetet
sugall (Kicsi lovam-ének első hat üteme), ez az
érzéskeltés azonban nem tudatos, amit a második
sor záróhangja esetében már nem is tesz
meg. Itt ugyanis, az "a"
záróhang
"a-c",
"a-cisz",
vagy "a-e"
lépegetést kívánna, ami a Gyöngyös
György által használt hangkészletben benne
is foglaltatik, de nyilvánvalóan Gyöngyös
György zenei világának ez a gondolkodás
nem része, hiszen a második sor főkadenciáját,
az "a"
hangot a bizarr
"A-G"
lépegetéssel kíséri (9-12. ütem).
A dallam "d"
záróhangját pedig sem az ismét megjelenő
"A-G"
lépegetés, (19. ütem), sem pedig a "G-D"
kvintek (20-21. ütem) nem zárják le d-mollra.
Az
ének és a kíséret együttes hangzása
sokkal inkább arról szól, hogy a mágikus
"d"
törzshangot, ami szinte végig orgonapontként
zeng, és természetesen a dallam záróhangja,
miként zárja körbe az ének, és
egy másik kísérőszólam. |
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
| |
|
Megrendelhető
kiadványaink: |
| |
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
©
2008-2011. Koboziskola | 6724 Szeged, Bálint Sándor
u. 14. | Ügyfélszolgálat: + 36 30 320 14 61 |
koboziskola kukac gmail.com |
|