A dallam nagy ívű ereszkedő pentaton dallamcsaládhoz tartokzik, kvintváltós szerkezetű. A kobzos először eljátssza a dallamot, majd kobozkísérettel négy versszakot elénekel. A negyedik versszak után ismét szólójáték következik, majd két záró versszak.

A koboz hangolásáról meg kell jegyezni, hogy az ének tolmácsolásánál egy hanggal lejjebb,
tehát c g c F-re hangolja hangszerét, de a lejegyzés a hegedű mellé használt "hivatalos d a d G" hangolás szerint történt, vagyis a szóbanforgó dallam esetében a dallam záróhangja "d".

A kobzos a szólójátékhoz és az énekkísérethez egyaránt kizárólag a d'd' gG húrpárokat használja. Mivel Gyöngyös György csak első fekvésben játszik, (sőt, a "d'd'" húrpáron még nem is fog le negyedik ujjal g'-t), így a két húron megszólaló dallam többször is oktávtörést szenved. 

Az ének alatt a "G" törzshangról történő g-h terclépegetéssel kísér a kobzos. A szótagok hosszúsága, a lépegető kíséret által megszabott hosszabb-rövidebb ritmusértékekhez igazodik.

Gyöngyös György a sorvégeket változó hosszúságú hangban tartja ki. Előadásában az érzelmileg kiemelt helyeket a kíséret teljesen elhalkul. Ilyenkor a szótagok ritmusértékeit is a parlando előadásmód szabja meg.

Az lépegető terckíséret az ének első sorában G dúr kísérőakkord érzetet sugall (Kicsi lovam-ének első hat üteme), ez az érzéskeltés azonban nem tudatos, amit a második sor záróhangja esetében már nem is tesz meg. Itt ugyanis, az "a" záróhang "a-c", "a-cisz", vagy "a-e" lépegetést kívánna, ami a Gyöngyös György által használt hangkészletben benne is foglaltatik, de nyilvánvalóan Gyöngyös György zenei világának ez a gondolkodás nem része, hiszen a második sor főkadenciáját, az "a" hangot a bizarr "A-G" lépegetéssel kíséri (9-12. ütem). A dallam "d" záróhangját pedig sem az ismét megjelenő "A-G" lépegetés, (19. ütem), sem pedig a "G-D" kvintek (20-21. ütem) nem zárják le d-mollra.

Az ének és a kíséret együttes hangzása sokkal inkább arról szól, hogy a mágikus "d" törzshangot, ami szinte végig orgonapontként zeng, és természetesen a dallam záróhangja, miként zárja körbe az ének, és egy másik kísérőszólam.